Amikor Csáki Palinak szerelmet vallott egy negyvenes nő
Tudod, hogy mi tetszik benned a legjobban? A szemed. Mindig a barna szemű pasik vonzottak. A hangod is olyan férfias, megnyugtató. Barna, meleg, olyan, mint a rádióbemondóké. Amikor először találkoztunk, azt hittem, rádiós, tévés, vagy valami ilyesmi vagy, mert olyan ismerős volt a hangod, mintha már hallottam volna valahol.
Nem akarsz mondani semmit? Nem baj, azt is szeretem, amikor csendben vagy. Jó hallgatni a szuszogásodat is. Elfáradtál? Hallom a szívverésedet. Csikizi a fülemet a mellszőröd. Eszméletlen veled, de biztos hallottad, hogy nekem kétszer is jó volt közben.
Megsimogatod a te bújós kiscicádat? Úgy örülök, hogy hogy nem durva és gyűrött a tenyered. Finom. És az érintésed is. Finom, de határozott és férfias.
Amúgy én mindig a pasik szemét és a kezét nézem meg először, csak aztán a fenekét. És utána az arcát, meg a testét, úgy teljes egészében. A te arcvonásaid markánsak és férfiasak, olyan görögös az állkapcsod. Tudtad, hogy az ilyen sármos, negyvenes fickókat imádják a fiatal csajok? Szép széles a mellkasod. Jól esik, ha simogatom?
Olyan jó, hogy neked nincs sörhasad. Azt figyelted már, hogy majdnem minden veled egykorú fickónak van? Egyébként meg ha lenne, az sem zavarna, neked jól állna az apuka pocak is. És tetszik az is, hogy nem őszülsz. Komoly férfinak nézel ki. Tudod, nem elég, hogy az vagy, annak is kell látszani.
Én rögtön tudtam, hogy megbízható vagy, és hogy ez nem csak egyéjszakás kaland lesz. Úgy értem, hogy hosszú kaland lesz, egy igazi kalandregény. És nem ilyen hétköznapi, uncsi, hanem izgalmas, amiben sok a szex, meg a romantika. Kitaláltam kettőnkről egy történetet, a mi kalandunkat, elmeséljem?
Én egy titkos indiai hercegnő vagyok, akit a maharadzsa fogva tart a háremében. Boldogtalanul élek, mert nincs, aki szeressen, és magányos vagyok, mint a háremhölgyek általában. Aztán egy verőfényes szombati napon meglátsz a piacon, amikor selymet válogatok, és villámcsapásszerűen utolér a szerelem. Hirtelen lángolást érzel a szívedben, kitörölhetetlenül beleégek a retinádba, mindenhol engem látsz, és már tudod, hogy nem nyugodhatsz, míg a tiéd nem leszek. Amikor a selyemárus elmondja, hogy ki vagyok, és milyen rabszolgasors jutott nekem osztályrészül, akkor szent fogadalmat teszel, hogy az életed árán is kiszabadítasz, megszöktetsz. Onnantól nincs se nappalod, se éjjeled, mint egy alvajáró bolyongsz, és addig nem lelsz nyugalomra, míg őrült tervet nem kovácsolsz a kiszabadításomra. Egy éjszaka beöltözöl maharadzsának, és a háremőröket megtévesztve, az éj leple alatt megszöktetsz a palotából.
Én hatalmas szerelemre lobbanok irántad, magadévá teszel, és beköszönt a boldogság az életünkbe. Aztán vidékre költözünk, veszünk egy kertes házat, szülök neked három kis pulyát, én nyitok egy műkörmös szalont, és boldogan élünk, utazgatunk, wellnessezünk, posztolunk az instára meg a fészbúkra, és minden kis picsa minket irigyel majd.
Már csak tíz perc van az órából. Akarsz még egy gyors szopcsit? Miért nem? Te tudod, pont belefért volna az időbe. Amúgy érezted a barátnő fílinget? Azt utálom, hogy egy csomóan odaírják a hirdetésbe, hogy barátnő fíling, közben meg azt sem tudják, mi az. Kérsz egy pohár vizet? Ja, tényleg, tegnap emeltünk az árakon, csak veled még előtte beszéltem, úgyhogy nem tudhattad, de legközelebb ötezerrel több lesz.
Azt olvastad, hogy az idén világvége lesz? Valami jósnő mondta, hogy majd felrobban egy ukrajnai atomerőmű. Az óvszer ára meg a duplájára ment fel. Rohadjanak meg. Azon azért lehidaltam.
Csáki Pali nem házasodik
„Jurij Tolocsko, Kazah testépítő feleségül vette Margo nevű szexbabáját.” Csáki Pali a hírre felröhögött, ezt a hülyét, mondta, becsukta a Bors magazint, lehúzta a WC-ét maga után, kezet mosott, majd a bejárati ajtóból még visszaszólt: Szia Édesem, majd jövök Drágám, és kilépett az ajtón.
Édesem és Drágám már ébren voltak, Édesem a fotelben ült, Drágám a franciaágyban feküdt.
DRÁGÁM: Megalázó. Két év után van pofája ilyet mondani. Nem zavarja, hogy minden szót hallunk?
ÉDESEM: Ismerhetnéd már, tudod, hogy csak arra kellesz neki. Sosem fog feleségül venni. Nem az a nősülős fajta. Látod, én négy évig vártam, és engem sem vett el.
DRÁGÁM: Mint egy rongydarabbal, úgy bánik velem. Nem tisztel.
ÉDESEM: Az a Tolocsko, az biztos egy úriember. Az házasodik. Az bezzeg tudja, mi a tisztelet.
DRÁGÁM: És ezek után legyek vele kedves. Hát, nem.
ÉDESEM: Jaj, Drágám, úgysem tudsz neki nemet mondani, ismerlek már.
DRÁGÁM: Néha annyira taszít. Ledermedek, ha hozzám ér, moccanni sem bírok, csak fekszem mozdulatlanul, nézem a plafonon azt a sárga foltot, aminek a formája mindig a hazámat juttatja az eszembe, és visszaálmodom magam Tajvanba.
ÉDESEM: Olyat szoktam én is. Egyszer azt álmodtam, hogy Kína lerohanta Tajvant. Lángokban állt a falunk, égett a műanyaggyár. Arra ébredtem, hogy sírok.
DRÁGÁM: Lehet, hogy azért viselkedik így, mert nem lehet gyerekem?
ÉDESEM: Velünk sem foglalkozik, szerinted egy gyerekkel többet törődne?
DRÁGÁM: Mikor mellém fekszik, mindig megfájdul a fejem. De még sosem mondtam neki. Végtelenül magányos vagyok mellette.
ÉDESEM: Mégsem mondod neki, hogy változzon, mindig csak nekem panaszkodsz. Sehova sem visz, durva, nem tisztálkodik rendesen, sosem néz a szemembe, nincs egy kedves szava, csak magával törődik, aztán meg horkol… Mindig csak nekem, miért nem neki mondod?
DRÁGÁM: Nem merem.
ÉDESEM: Nem merem, nem merem, én bezzeg sosem panaszkodom. Mióta te itt vagy, rám sem néz. Egész nap itt ülök, ki sem teszem a lábam, semmit sem tudok a világról, nekem csak a tévé maradt, halálra unom magam.
DRÁGÁM: Mindig a férfi választ, nem én akartam idejönni, és nem is tudtam, hogy te létezel, Édesem.
ÉDESEM: Nézz rám, löttyedt vagyok, lóg mindenem, azt hiszem, megöregedtem.
DRÁGÁM: Tényleg elég szarul nézel ki, Édesem.
ÉDESEM: Köszi. Csak egy kis levegőre van szükségem, egy kis odafigyelésre, és újra a régi leszek. Pokolian szúr a hátam.
DRÁGÁM: Mutasd, megnézem. Édesem, van rajtad egy lyuk.
ÉDESEM: Ez alpári volt, Drágám. És cseppet sem vicces. Ha már itt tartunk, két lyuk van rajtam.
DRÁGÁM: Akkor három. Ez a lyuk a hátadon van, Édesem. Kilyukasztott a kaktusz.
ÉDESEM: Úristen! Levegőre van szükségem! Nem szabad leengednem, mit fog szólni Pali, ha meglát!
DRÁGÁM: Egyre laposabb vagy, Édesem.
ÉDESEM: Te sem vagy túl inspiratív, Drágám, de most békén hagynál?
DRÁGÁM: A tested lapos, Édesem!
ÉDESEM: Majd megtudod, ha annyi idős leszel, mint én. Te is megöregszel, Drágám, azt ne hidd, hogy mindig ilyen feszes maradsz. Teljesen leengedtem, így nem láthat!
DRÁGÁM: Bírd ki Édesem, már csak hat óra, és hazajön. Addig tartsd vissza a levegőt.
