Szervátültethetetlen hangvers Stark István szíves képsorozatára
Akad egy hely, kék az ég felette,
az alatta tompát megnevezni még nem tudom,
ahhoz föl kell nőjek a magasához.
A helyen magaságyásokhoz sorakoznak
a környék legjobb női,
kőből áll a szív,
kőzetből a Királyok Széke máll. Tői
a szőlőknek szülői értekezletre vágynak.
A világon egyedül
ehelyütt lehet elhallani a szín elégedetlenségét
a szív elégedettségének. Középütt,
ehegyütt
elégetett színre szív a hely. Együtt a hely a kékkel:
egyhegyütt. Tompa az ég, az osztályfőnök
olyan kék tud lenni a kő fölött,
az éj hamva alatta olyan tompamély,
hogy azt a szokásos kassal fölfogni nem lehet,
elcipelni bárhová. Szokásos Kassákom bevásárolna
üresébe fél kiló kékeget,
hogy jól menjen a szívmenet? Igazolatlan a hányás,
a bizonyítványba bejegyzett mulasztott órák száma
se szeri, se szerű. Keserű kékszemek
hunyják le egyszeri egeiket. Létigéket,
elégedett gyermeket,
Gyermelyt is hord szíve alatt a hely.
Itt meglehet, hogy akinek szívszerelme szer,
annak azalatt, ugyanakkor elme is. Akinek szerelme
addig csak saját-szív, aza alatt akadhat
szívének szerelme más. Rétegek akadhatnak rá
más rétegek szerelmeire. Elméire
az ember gyűrődik, vetődik.
Az eső szemerel, az esző semerel.
Ezzel semben az eső szíve
rendszerint ezen a tájon kék. Egy kék szív
ma már nem lep meg senkit. Egy eső annál inkább
tetten
ér.
Ha Tompa olyat szeretne, akinek a szív elme,
annak szerelme elmeszer. Elmeszel,
meghalat
a szív, ha működése kéktelen. Estelen mentve el,
ahogyan az elme szív, elmentve szer.
Ehegyütt lehet az elme szívszer.
Van, akinek szívszer az elme. Van, akinek elmeszív.
Van, akinek nincs jó szíve,
annak szerelme sincsen jól.
Királyok Székén akinek szerelme nincs,
annak szíve sincs: elme-szer. Van, akit a szerelem
véd meg a szerelemtől. Van olyan vásott,
akinek vésete olyan magyarnótás,
akár szívműtét után az első ének a kéknek:
a szív, a szer, az elme más-más
nyelvet katéter-beszélnek.
Ha jól figyelsz,
minden kőzet illatjó-szagát, minden szín szívszavát
a lehető legmélyebbről
felérzed. A lehető mélyedről legfeljebb
érhálózat vagy, kőszínű ember fiai. Több sem
többet lát. Az elme túléli a szív színdobbantásait.
A Királyok Székén, ahogy ülsz,
tartásod irigyli elme,
irigyli szív, ha kékre vált is, elégszer.
Elég elme, elég hely.
Elég szív,
elég
szer.
Lejössz a hegyről,
le a szerről.
Könnyed: én.
Éjszakai a könnyedény,
látod,
tátod
a tátogó számat:
másfélmillió fényévnyire kitántorgó hazámat.
***
Tibor Vass
Heart, Body and Soul
A non transplantable tone poem to a series of pictures by István Stark
There is a place with a blue sky above,
I cannot yet describe the atrophy underneath
I must first grow and reach its height.
The the best women in town
line up at the raised beds,
a heart made of stone,
a royal throne built of stone. The
grapes’ roots long for a parent’s meeting,
alone in the world.
By contrast, the discontent of color can be heard
in the heart’s dissatisfaction. In the center,
rather,
in its place, a space burnt to a crisp . Along with the blue:
on the same hill. The sky is dull, the head of the class
can be so blue above the stone,
profoundly under the night’s dull ash
this cannot be grasped with my typical Kassák,
hauled away just about anywhere.
My typical woven basket would buy
a half a kilo of blue skies into its emptiness,
just to get the heartbeat right? Unexcused vomit leave,
the attendance certificate records the number of truant lessons
neither like nor unlike. Bitter blue eyes.
close their single eyes. Substantive verbs,
a satisfied child,
Gyermely holds a place in its heart.
Those who love with all their hearts as one would a drug might,
in the meantime, also love the mind the same,
until then their own hearts in the meantime,
their own love differs. Layers may reveal their heart of hearts
to be different. Layers may be encountered.
Different layers of love.
Layers of mind.
People get worn and torn,
Rain drizzles and falls.
In the lieu of such, the rain’s heart
is commonly blue around these parts. A blue heart
surprises no one. Rain, on the other hand,
does all the more. Caught in the act,
It counts.
If Tompa wants someone to have a mind of the heart,
then their love is a mind substance. If you leave,
you could die
heart, if it operates blueless. Lives without any chances,
as the mind suffers, substances are reproduced.
The way the mind sucks, the substance is blue-printed.
rather, the mind may be a heart substance.
There are those whose heart substance is the mind.
There are those whose minds suffer.
There are those who have a bad heart,
and their love of hearts are also feeling bad.
Kings on royal thrones who have no love interests,
as they possess no heart: heart-substance. There are
those who are protected from love by love. There are
the naughty ones whose engraving is like a Hungarian
singer who even after heart surgery sings his first tune
to blue:
the heart, the mind, the soul speak different
languages like a catheter does.
If you pay attention well,
every scent-smell, every color of the heart’s word
from deepest depths
can be felt. From your deepest depth at least
you are a vascular network, sons of stone-hearted men.
No more
see more. The mind can survive the heart’s color blasts.
The way you sit on the king’s throne,
your posture is envious of the mind,
envious of the heart, even if it’s blue, enough.
Mind enough, ample enough,
heart enough,
often
enough.
You come down the mountain.
off the substances.
Easily: enough.
Nights in the easy,
you see,
gaping at
my gaping mouth:
my staggered house a million and a half light years away.
Miriam Grunwald fordítása
