300 Megtekintés 35 mp

Petőfi Sándor – Tompa Mihály: Erdei kak

Tudom, barátom, nem fakúl az emlék,
A Hernád mellett hogy találkozánk,
Hol vendéglátónk borral és cipóval
Kies lakában várva várt reánk.

Ebéd után a parton egy ligetben                   
Sétálni mentünk, ketten, cimborák,
Beszélgeténk megannyi férfi gondról,
Hangunk elnyelték vastag, régi fák.

Míg fűszeres szél járt a lomb közében,
Játszott a zöldben felleg és azúr,
Távol huzódván fű fölé guggoltunk,
Mert szükség jött, s az tudható, nagy úr.

S hogy később vándorolván elbeszéltük:
Mit érezénk, a szabadság szele;
És könnyű lábbal lépdelénk továbbra,
Így lett a szívünk mámorral tele.

S kirándulásunk hű emlékeképpen
Sokáig ott lapúlhatott a kak,
Nem oly örök tán, mint hirünk leszen majd,
Nem oly örök, mint rímbe vont szavak.

Szauer Ágoston költő, 1986 óta publikál, verseit legutóbb a Dunatükör, az Életünk, a Magyar Napló, a Napút, a Parnasszus, a Pannon Tükör és a Tekintet közölte. Regényei: Két háború; Kis regénytükör; verskötetei: Elfelejtett költők; Kalauz; Kódolt krónika. Szerepelt az Új versek és a Nincs és lehet közt című antológiákban. A Dunánál 2001 pályázat első, az Életünk novellapályázatának harmadik helyezettje. Az Aquincumi Költőversenyen két alkalommal kapott különdíjat. A Magyar Írószövetség tagja.