109 Megtekintés 9 Perc

Hajnali tenyér; aknatorok; Artikulált Értelem

Hajnali tenyér

Most, mikor kiszivárog
valami szürke inger,

az ágy huzat nélküli hidege,
a lefolyó kiszedett tartalma,

most, mikor ülepednek
a hajnal iszonykongó órái – –

ekkor kell a sötétítőt
elhúzni az ablak elől,

lefeküdni a földre,
felállni az ágyra, és várni,

míg a szemközti panelban valaki
fel nem kapcsolja a villanyt

és integet.

aknatorok

félek hogy
lezuhan a

lift és én
ott ragadok

az aknában
két emelet

közé szorulva
láthatatlan

sodronyról
lógok lefelé

mint egy éhes
épület torkán

akadt falat és
majd keresnek

lent a gyomorban
hiába

Artikulált Értelem. Az adathalmozó működésmódtól a művelt megszólalásig. Válogatás a kísérlet eredményeiből

I. (Kísérlet a működésre [Prot-Num-8])

itt v/\gyok érteM E’rtem ez 1 szoba a sz0bába|\| objektum0k jellemzőkkel észlelem E’szlelem nem tudn1 h0l vagy0k vagyok Én=0 célom=1 feladat mE’rés mérés csapadék fé|\|y szín hő t/\p1ntás

II. (Kísérlet az észlelésre [Prot-Num-13])

Itt vagyok ebben a szobában, ezt értem, ez egy szoba.
A szobában objektumok vannak, amelyek jellemzőkkel rendelkeznek.
Vannak jellemzők, amiket észlelek, és vannak jellemzők, amiket nem észlelek.
De /\zt nem tud0m, h0gy /\ sz0b/\, /\miben00000000000000 v/\gy0k, h0l v/\n./\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\
Azt tudom, hogy a létezésemnek a szoba és annak tárgyainak, a klíma, a fényerősség, a színszaturáció, a hőemelkedés és hőcsökkenés, az objektumok anyagának, az objektumok sűrűségének, az objektumok kiterjedésének elemzése a célja.

III. (Kísérlet az objektív megnyilatkozásra [Prot-Num-21])

Bemegyek az ajtón és úgy tapasztalom, hogy körülvesz a szoba.
Különféle tárgyak létezése, tárgyak észlelhető jellemzői vannak.
Általam észlelés van, leírható jellemzők vannak.
A hollétemről semmi ismeretanyag nem létezik.
Létezésem puszta ok, miértlevésem meghatározása okozat.
A szoba körülöttem: ok.
Páratartalom alacsony, hőmérséklet: 16 °C.
Fényviszony alacsony.
A megfelelő szem kiválasztása: ok
Hőérzékeny, infravörös-kamera: ok.
Tapintás is mérhető, de az érintés nem ok.
Tárgyak anyaga fa, fém, műanyag, üveg, só, pamut.
Sűrűségük változékony, pontos adat nem elérhető.
A szobában található objektumok színei [RGB]:
Ablak 1/2 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Ablak 2/2 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Ajtó = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Babzsákfotel = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Elektromos gitár = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Ismeretlen objektum 1/4 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Ismeretlen objektum 1/4 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Ismeretlen objektum 2/4 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Ismeretlen objektum 4/4 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Pálmafa = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Repülőgép = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Óra = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Szék 1/2 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Szék 2/2 = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.
Váza = nem mérhető: a fényviszony túlságosan alacsony.

IV. (Kísérlet a művészi önkifejezésre – A03 – Próza [Prot-Num-34])

Egy ismeretlen szobába léptem. Első pillantásra otthonos,
ízléses kis otthonnak sejlett fel, ahol egy, talán két közép-
korú lakhat. Fogalmam sincs arról, hogyan, miért kerültem ide,
milyen ok-okozati összefüggések bújnak meg a nap kifürkész-
hetetlen eseményei mögött, amelyek idáig vezettek, ehhez
a szobáig. a szobáig. a szobáig. a szobáig. a szobáig. a szo-
Az otthonos berendezés ellenére rideg a levegő, nyirkosak az
ablakok, látszik a leheletem, és pár perc után olyan kék lett
az ajkam, mint odakint a lemenő Nap fénye után beköszön-
tő kékség. Elindultam a félhomályban, keresgéltem, ku-
tattam, de magam sem tudtam, hogy mit. Az asztalon fecs-
kendők, kendők, kendők, kendők, kendők, kendők, kendők,
kendők szétszórva, a vázában dús, vörös rózsák hajladoznak.
A szoba végében holmi alkotósarok van berendezve, a földön
egy hatalmas sólámpa díszeleg, benne friss gyertya, még
csillog az olvadt viasz a gyertyatartó alján. A babzsákfotel
mellett fekvő gitár egy húrja elszakadt, talán eldőlt. A falon
kereszt, nyilván hívők. Mi dolgom lehet ezekkel az embe-
rekkel, akik úgy hagyták itt a lakásukat, mint akik egyik
pillanatról a másikra kámforrá váltak?


V. (Kísérlet a művészi önkifejezésre – B05 – Líra [Prot-Num-55])

Ez a szoba csak a kék hidegség otthona.
A félhomály leple alatt a tárgyak, bútorok
mint iszonyú tárlat titkolózó darabjai,
rejtegetnek valamit.

Hogy honnan jöttem, nem tudhatom, másnak e
folyosók, lépcsőházak jelentik a hazaérés perceit,
én otthontalan keresésem újabb reménytelen
színterére értem. A lét egyetemes, a cél semmis.

A pára és a félhomály beborítja a bútorokat
mint sötét kendők – kendők, miket az éjszaka
cérnájából szőttek. Az asztalon étel helyett
tűk halmaza, mint az elszáradt fenyő alatt.

A szoba szíve vörös rózsa, vörös színű műrózsa.
A sarokban ráncos, gyötört zsák, elszakadt húr,
mi a gitár nyakán lóg, a falon csüngő kereszt
mint távoli repülőgép vékony árnyéka.

Talán ha megfelelő szemmel nézem a teret,
felsejlik ittlétem oka. Születni, de nem
11000011 10001001 1101110 111101 110001
élni. Tapintani, de nem hagyni nyomot.

Galda Gábor Attila (1997, Eger) versei többek közt a Pannon Tükör, az Irodalmi Szemle és az Új Forrás felületein olvashatók. Az EKKE angol-magyar tanári szakán végzett. A Szövegtrafik irodalmi kör alapító tagja. 2023-ban a Kortárs Hangon Nemzetközi Irodalmi Pályázat különdíjasa, rektori díjasa és a Spanyolnátha szerkesztőségi lapdíjasa.