Mi lett volna drága János,
ha Szekszárdon van Lágymányos?
Vagy a Clark Ádám téren s
az igazság kevésbé törékeny,
letettek volna ott is egy követ,
amiből a Lánchíd kinövekedett?
Míg mások csak kémlelik az eget,
most borult be Szécsény felett,
mi iszunk, ha fölépült a nagy mű;
Micsoda nedű! – füllentek,
nem vagyok gyenge elméjű.
Ha a jó sors Hernádkakon
hoz minket össze öregen, vakon
jó, hogy neved Háryval határos,
drága János, koccintsunk
két régi vakond, ne nézzünk
egymásra gyanakvón.
A bikavértől nem ver ki a ragya,
töltsünk még a poharakba,
nem hordóból isszuk, verjék csapra,
lássa a község apraja-nagyja
pirosabb, mint a huszárok kalapja.
