A Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Vidám Páva Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház Öt év az örökléthez – Petőfi Közelebb címmel rendezett programsorozatot a miskolci Thália-házban.
A miskolci Thália-házban, a folyóirat műhelyében (melyet Színészmúzeum néven is ismerünk) rendezett előadásokat az ott megtekinthető két tárlat, a Tompa plusz Petőfi, és a R_ebell című IX. Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé hívta életre.
Az előadások előtt az érdeklődők tárlevezetéseken is részt vehettek.
***
- szeptember 13. szerda 16.00 óra
VÁMOSI KATALIN
Mikor, merre és miért utazott Petőfi Sándor?
Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen Petőfi Sándor több fórumon is beszámolt utazásairól, amelyek alapján nemcsak útvonala körvonalazódik számunkra, hanem számos információ is az egyes megállóhelyekről és az ott eltöltött időszakokról. Előadás ezek ismeretében válaszolja meg a címben feltett kérdést.
Társasági élet Szatmár vármegyében – Szendrey Júlia társasági és bálozási szokásai
Szendrey Júlia számos alkalommal számolt be levelező partnereinek rokonai, ismerősei látogatásairól és az erdődi, szatmári, illetve a nagykárolyi farsangi, lövész-, „noble” és megyebálokról, valamint az ott történtekről. Ezen levélrészletek alapján Vámosi Katalin rekonstruálja Júlia bálozási szokásait és ismerősei látogatásait.
***
- október 10. kedd 16.00 óra
MIKITA GÁBOR
,,Apostolok vagyunk Az erkölcs mezején” – Petőfi Sándor és a színház világa
Petőfi Sándor pályakezdése két szálon futott: ugyanolyan súllyal kötelezte el magát a színészet és a költészet mellett. Az előadás a vándorszínész Petőfi alakja mellett a költő versei alapján felvázolja a teátrista színházi ars poeticáját, a korabeli színészet helyzetét, felvillantja a költő színházi barátságait, kapcsolatait is.
CSELENYÁK IMRE
Eliramlik az élet… – Az igazi Petőfi (kötetbemutató)
Petőfi Sándorról a versei és az életéről tanultak alapján szinte mindenkinek van egy elképzelése. De milyen lehetett az igazi Petőfi? Milyen körülmények formálhatták ellentmondásokkal teli, sajátos jellemét, amelyre az idők folyamán oly sok jelzőt aggattak kortársai és az utánuk jövők? Mik azok a jól dokumentált életesemények között megbújó apró történések, amelyek sorsát alakították? A népszerű író legújabb kötete ezekre a kérdésekre keresi a választ. A szerzővel Üveges Tamás és Mikita Gábor beszélgetnek.
***
- november 14. kedd 16.00 óra
- BODNÁR MÓNIKA
A lánglelkű és a háborgó lelkű költő – Petőfi Sándor és Tompa Mihály kapcsolata
Az előadás bemutatja, miként ismerte meg egymást a két költőóriás, milyen volt és hogyan alakult kapcsolatuk, hogyan vélekedtek e kapcsolatról a kortársak és miként ítélte azt meg az utókor.
BENKŐ GÁBOR
„Veszett csaták, csúfos futások!” – az 1848-49-es téli hadjárat Petőfi költészetében és a valóságban
Az 1848-49-es szabadságharc egy éves története igen gazdag tárháza az eseményeknek, s Petőfi mint a forradalom és szabadságharc költője lírájában ezeket a maga módján meg is örökítette. Az előadás azt kívánja bemutatni, hogy a szabadságharc első válságos időszakáról, a téli hadjáratról miként írt a költő, aki 1849-től kezdve maga is részt vett a harctéri eseményekben s a líra nézőpontján túl mit is állapított meg a hadtörténetírás erről az időszakról.
***
- december 12. kedd 16.00 óra
A Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Munkacsoportjával közös program
Tompa Piknik / A Tompa plusz Petőfi kiállítás finisszázsa
ÜVEGES TAMÁS
Petőfi Szendrey szemével
Milyennek látta Szendrey a férjét és miként élte meg a közvélemény haragját miután újra házasodott. “Bocsáss meg nekem, édes Sándorom, méltatlanul bántottalak tennap; most már nyugottabb vagyok és hiszem, hogy nem érdemled meg tennapi vétkes gondolataimat. Igen, én tisztának hiszlek, mint az isten angyalát, és hiszem, hogy illyen maradsz örökké s így foglak szerethetni életünk végperczéig.”
VASS NÓRA
Az outsider Petőfi, a szabálykövető Tompa – Imázsépítés és/vagy önazonosság?
Kétség nem férhet hozzá, Petőfi nem csak a maga korának volt meghatározó alakja, mai értelemben sztárja, de hatása – nem csak versei, de a személyét övező számos titok miatt – kétszáz év távlatából is jelentős. Vajon mennyire volt tudatos Petőfi részéről saját legendáriumának formálása? A sors keze, a költő végzete és a közszereplő Petőfi tudatos önimázsépítése milyen mértékben és hogyan befolyásolta a kortársakat és tette le az utókor számára az emlékezés alapköveit? Az előadás arra keresi a választ, hogyan léphetett ki a költő már saját korában az időből, s miképp válhatott saját törekvései által is halhatatlanná?
***
Részletek a sajtóból:
A Petőfi év kapcsán Petőfi Sándorról a versei és az életéről tanultak alapján szinte mindenkiben kialakult egy kép nagy költőnkről. De milyen lehetett az igazi Petőfi? Milyen körülmények formálták, milyen ellentmondásokkal teli fiatal élete volt, költő volt, vagy inkább színész? Ki volt az igaz barátja? Hogyan születtek a versei? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Mikita Gábor, a színészmúzeum szakmai vezetője, akivel B.Tóth Erika beszélget a kulturális délutánokról, az Öt év az örökléthez címet kapott programsorozatról beszélgetetett:
https://frissvideok.hu/regionalis/1732562-video-petofi-ev-ot-ev-az-oroklethez
***
Bodnár Mónika előadása, cikk és fotógaléria:
https://www.boon.hu/galeria/petofi-sandorra-emlekeztek-a-miskolci-szineszmuzeumban/8
***
Öt év az örökléthez – A Petőfi legendárium – ez volt a címe a december 12-én délután a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban tartott előadásnak. Üveges Tamás előadásának címe Petőfi Szendrey szemével volt, Vass Nóra pedig Az outsider Petőfi, a szabálykövető Tompa – Imázsépítés és/vagy önazonosság? címmel értekezett.
https://www.boon.hu/helyi-kultura/2023/12/ot-ev-az-oroklethez-a-petofi-legendarium-fotokkal
