Drága Piroska!
Búcsúzni jöttünk most hozzád, hogy utolsó utadra kísérjünk. Jó anya voltál, jó feleség, jó tanár, jó költő, jó ember, akit mindenki nagyon szeretett, aki csak ismert, és most olyasmit követtél el, amit nehéz, vagy nem is lehet megbocsátani, előre mentél, nagy fájdalmat és veszteséget okoztál. Előre mentél oda, ahová majd mi is megyünk, ahová minden halandó elmegy és soha vissza nem jön. Milyen lehet meghalni, eltűnődik rajta az ember, te már tudod Piroska? Hiszen élő ezt nem tudhatja, mert még él, a halott meg nem számolhat be róla. Misztérium, titok marad örökre. Halni tanultam egész életemben, írtam egyszer, holott élni kellett volna tanulnom. Te élni tanultál, földi szolgálatos kerub voltál, te mindenki örömére, javára voltál, Szegényebbek lettünk nélküled, árvábbak, nagyobb a hideg, a sötétség a világban.Több, mint ötven évvel ezelőtt találkoztunk először, azóta figyelemmel kísérjük egymás munkásságát. És te nagyon figyelmes voltál, sokat kaptam tőled, hálás köszönet érte.
Meggyőződéssel mondom, ha minden férjnek olyan felesége volna, mint István barátomnak, ha minden gyermeknek olyan édesanyja, mint a ti gyermekeiteknek, boldog lenne a világ. Örülök és büszke vagyok rá, hogy egy ilyen ember barátjának tudhattam magam, mint amilyen te voltál.Ahol megjelentél, kisütött a nap, télen is virágba borultak a fák. Jó volt a közeledben lenni, mosolyodban sütkérezni.
Tehetségedhez képest többre vihetted volna, sikeresebb lehettél volna, de te a sikernél többre tartottad az anyaságot.
És mi, akik ismertünk téged személyesen, tudjuk, hogy ki voltál.
Mondják az idő minden sebet begyógyít, de kérdem én, hol az az idő?
A halál az a sötét bevonat, ami nélkül semmit sem látnánk a tükörben, tehát bármilyen fájdalmas is, az élet értékét a halál adja meg. A te tükrödben nagyon sok szépet és jót láthatunk, ez legyen a vigaszunk és a műveid. amiket távozásod után is olvashatunk, műveid olvasásával tarthatunk életben, ígérem, hogy életre olvasunk, te nem múlhatsz ki a világból.
Élned kell bennünk. Most szomorú szívvel búcsúzom, Isten veled!
Nyugodj békében, pihend ki földi fáradalmaidat.
Barátaid nevében búcsúzik tőled Fecske Csaba
Elhangzott Csorba Piroska temetésén, Szuhakállón, 2024. január 27-én
Fotó: Kégl Ildikó
